Földrengés!
2011.01.29. 20:14
Halálos veszélybe kerültem én a főszerkesztő, de túléltem. Ennek örömére lesz is egy dal a földrengésről holnap. Íme egy kurva érdekes szám a földrengésről, konkrétan olyan szar az egészet végig tekertem, de valakinek biztosan tetszik.
Egy fa...
2011.01.29. 18:03
Ez a fa azt szimbolizálja, hogy kifogytam a post ötletből mára. Ez van, bocsánatot kérek attól a 15-10 embertől... Persze bocsánatot kérek a többi szerkesztő nevében is. Nem szeretek ilyet írni, de azt vettem észre, hogy ma csak én raktam ki postot. Ez rendben van, lehetséges, hogy mindenki elfogalt. Mindenki? Azt nem hiszem, ugyanmár... Szombat van, senkinek sincs semmi dolga, a többi szerkesztőt ismerve kockulnak... Mint én... De kiraktam valami szart, hogy ne legyen üres a blog, szépen kérek valakit, hogy ne keljen mégegyszer kiraknom egy paint-el rajzolt fát, csak azért, mert üres a blog, köszike... :D
Nyuszika és a cicuskaa....
2011.01.29. 15:02
Sajnos már megint nem lehet beágyazni, hogy rohadjanak meg, de gondolom ismeritek a link fogalmát...
Jó reggelt!
2011.01.29. 08:24
Itt egy kis esernyő feldolgozás... Az eredetit asszem valami afro-amerikai nő énekli, gondolom aki rádiót hallgat az ismeri is...
(Egyébként még tegnap elgondolkoztam, hogy mit neveznek manapság zenének az emberek. Hallom a rádiót és nem hiszek a füleimnek, egyetlen egy szót énekel valaki 5 percen át, ez most komoly? Félek attól a jövőtől amiben csak ilyen zenék lesznek.)
Délutáni agytágító
2011.01.28. 15:43
Azt így előljároban hozzátenném hogy amugyilag kibaszottul nem szeretem a 30y-t ez a szám viszont most eljutott valahogy az agyamig. Jusson nektek is, dolgozzanak a neuronok, nem dísznek vannak.
Jó reggelt!
2011.01.28. 05:28
Igen, a hét mindennapján reggel inkább 20 percig teát iszogattam, de most képes vagyok írni...
Zene
2011.01.27. 21:21
Tessék egy nyugis kis zene. Művelődjön a nép ha már nekem nem sikerül sokszor.
Rúgjatok be egy sörtől hárman...
2011.01.27. 16:12
Sajnos JewTube bácsi egyik feltöltője nem szeretné, hogy ezt ide beágyazzam, de a link itt van.
Főszerkesztő uraság rejtélyes élete...
2011.01.27. 15:21
Tőlem eddig megszokott volt, hogy napi 10 posztot is kiraktam, ezen a héten viszont érzékelhetően visszafogott voltam. Mi lehet ennek az oka? Úgy, hogy egy szép, pénteki napon meglátogattam Jedát és fivérét a való életben, nagynehezen elmozdulva a monitor elől. Természetesen ott is egy monitor várt engem, de ez lényegtelen. Jeda 40 fokos lázzal feküdt az ágyban, fivére szintén megbetegedve, ebből következik, hogy vasárnapra (habár ez senkit sem érdekel) teljesen megfáztam. Kedvem aligha volt a gép elé ülni, anyagot keresni a blognak meg pláne, de hálistennek a csodás, -1 fokos időjárás meggyógyított. Igaz, hogy még mindig 20-30 zsepi maradványa halmozódik a sz.gép mellett, de ez nem vészes. Tehát mindenkitől elnézést kérek, elnézést kérek attól a maximum 10 aktív látogatótól akiknek biztos, hogy nem hiányoztam. Hétvégén bepótolom, szokás szerint felhalmozok egy rakás anyagot ami elég lesz a jövő hétre.
Nos addig íme egy állatkínzás:
Történet
2011.01.27. 14:11
EZ a kis történet valahogy úgy kezdődött (ahogy sok másik is) hogy a főszereplő éppen nagyon unatkozott. Ezt a főszereplőt most Jeda-nak hívják aki történetesen egy élőholt pap. A kettő közötti ellentmondásból már következtethet az egyszeri olvasó (mivel az élőholt lét és a szent fény két elég különböző dolog) hogy ebből a történetből nem sülhet ki semmi jó.
Na most ez a bizonyos Jeda minden dolgot mellőzve és így tennivaló híján üldögélt (ami elég unalmasak hangzik) Orgrimmar hatalmas, akár erődítménynek is beillő városában. Tényleg hatalmas város. Tornyai és katonai építményei feketéllenek a vörös hegyek közt, mintha semmi dolguk sem volna csak hirdetni: Jobb ha barát vagy! Így Jeda üldögélés közben gondolkodott (legalább is próbált, amennyire ezt lehet gondolkodnivaló és arra alkalmas feldolgozó egység híján) s mivel egyéb dolga nem akadt figyelte az arra tévedő humanoid formályú élőlényeket. Sokminden(ki) fordult meg ugyani Orgrimmar városában, elfek, orkok, trollok, goblinok s teljesség igénye nélkül. Mindegyik igyekezett valahová, mindnek volt valami célja, Ügyeket intézni, felszerelését javítgatni, vagy csupán csak nézelődni (már akinek van arra alkalmasdolog a fején.) Csak egyedül Jeda üldögélt ott céltalan ls merengett jobbára a semmin.
Merengését megzavarandó odalépett elé egy Elf tolvaj, megpróbálta felhívni magára a figyelmet. (kevés sikerrel pedig elég szemrevaló hölgyemény volt) Így vagy úgy de beszélni akart a pappal aki kevés figyelmet tanusított a világ irányába, ezért jobb híján fejbevágta egy kővel:
-AU
-Fájt?
-Nem igazán, sőt semmit sem éreztem, csak megszokás.
-Ah. Értem. Tudod miért jöttem? (elf)
-Nem, honnan tudnám? De gondolom azért is hogy elmond mit akarsz.
-Igen, azért is. Tehát kellene egy gyógyító a kis csapatunkba, vállalnád a feladatot?
-Attól függ. (Jeda)
-Mitől?
-Tudod egy papnak is meg kell élnie valamiből, főleg ha az illető történetesen halott. Tudod a mai egyházak nem nézik jó szemmel ezt az apróságot. És amúgy sem mondhatni hogy meg lehet élni ebből az egész papi dologból. Tudod, templom meg egér...
-Igen ne is folytasd, természetesen pénzbeli juttatások is járnak a segítségért. (elf)
-Ah. Akkor meg is beszéltük. Szabad megtudnom a neved ha már együtt kalandozunk az elkovetkezökben?
-Persze, Audriana vagyok.
-Remek Audriana, mikor indulunk?
-Amint a csapat többi tagja is menetkész üzenni fogok. Addig készülj fel, Grim Batol nem lesz sétagalopp.
Ahh hogy Grim Batol, ezt nem tudta volna megemlíteni az az átkozott elf. Szuper, nagyon szuper...
-Gondolta Jeda, mivel mondani már nem volt ideje, a tolvaj (bármily meglepő) azonnal felszívódott. Grim Batol-ról pedig tudni kell hogy egy elátkozott törpe város, eddig a vörös sárkányok felügyelték, de a Hajnal szekta átvette az irányítást erre felé és valamit terveznek ott. Valahogy meg tudom érteni hogy egyszeri hősünknek nem akaródzott volna oda menni, de ha már elvállalta meg ugye a pénz sem elhanyagolható...
Felkészülés képpen nyújtóztatta tovább rothadó tagjait a forro Orgrimmari napsütésben, aminek eredménye képpen csak még jobban rothadt, de ez már rég nem tünt fel neki. Presze azért elmondott néhány imát legalább is igyekezett, ugyanis a fohásza kellős közepén ismét egy kő kongatta meg az amúgy elég hiányos koponyáját.
-Indulhatunk. (Audriana)
...
Egyenlőre nem írok többet, amúgy is egy rakás szar, de majd folytatom ezt is.