A minap épp hazafelé tartottam az iskolából (igen,bármennyire is hihetetlen,járok iskolába,mert meleg van) és azt vettem észre,hogy a kurva anyját,nem fértem fel a megszokott buszra.Gondolkodtam mit is tehetnék,elcaplattam az 5-ös megállójába.Várok,várok,várok,várok,várok,várok,várok és egyszer csak valami különösen idegesítő és undorító zaj csapja meg a fülemet.Chhhigány zene.Rögtön tudtam,hogy harcolnom kell majd a túlélésér.Fegyver semmi,csak egy rohadt zsömle volt a táskámban.Jött a busz.Vegyes érzelmekkel szálltam fel,féltve az életem és a seggem,a velem egy járművön utazó tecktonikboyoktól.Megálltam a busz elején,mert hátul mindenki sötét bőrű volt,és szar zene szólt.Egyszer csak az addig szelíd,kicsit komcsinak vélt sofőr hátrafordult ,majd hörgő hangon így szól-Vigyétek!Erre megragadott a sötét áradat,és cipeltek a busz hátuljába.Bedobtak egy ketrecbe,ahol 3 síró skinheadet láttam.Tőlük megtudtam,hogy mésztelepre,a cigók hazájába tartunk.Elkezdtem félni.Nem tehettünk semmit.A túl sok tv előtti kajálásnak és faszvakarásnak meg lett az eredménye.Tudtam a sok beer grilllisz sorozatból,hogy mindíg mutassuk magunkat gyengébbnek a valóságosnál.Így is tettem.A skinheadek továbbra is sírtak,mert megrontotta erős,férfias és általam is képviselt szellemüket a cigányhorda.Tespedt-áporodott seggszag terjengett a buszon,és a dikk "szócskának" mindenféle változata törte meg a gyilkos hörgésekkel teli utazást.A távolban már láttam a füstöt.Közeledünk.Ez a füst a kábelekről leégő szigetelésnek volt köszönhető.Egyszer csak hatalmas ütést kaptam a tarkómra.Következő emlékem,hogy a táborban vagyunk.Minden felé vasuti kábelekkel-síndarabokkal rohangászó purdék, kecskéket baszó kanok,és elvileg a gyengébbik nemet képviselő,kölkeiket szoptató anyakocák.Ismét egy ketrecben vagyok,de már megtört bajtársaim nélkül.Igazán elkezdtem félni,mert az alfahím(legcsövesebb,legdagadtabb kan) odajött a ketrechez és megzörgette annak ajtaját.Valami lopott fával megtakott tűz égett,rajta egy üstel,amiben talán szennyvíz volt.Kiengedtek,kikötöztek,és bámultak.Odalöktek elém egy egykori fehér embert,akin a nemi erőszak jelei látszottak,de a nyelvemen kommunikált.Ő tolmácsolt.Tárgyalásunk eljutott arra a pontra,hogy bizonyos ellenszolgáltatás fejében elengednek.Eszembe jutott,hogy ezek szarevők.A szappan a halálos ellenszerük.Ott a rohadtzsömle,és a konditermi gyúrás miatt volt nálam szappan is.(Utána lemosdani)Elővettem hát a szenyót,belecsapattam a szappant észrevétlenül.Odabasztam a dögök elé,és felfalták.Mindenkinek jutott.Fél óra múlva megdöglöttek.Hosszas mozgolódás után kiszabadultam,és elindultam hazafelé.Benyomtama divizio 88 általam kedvelt számait,és szedtem a métereket.Hazamentem,rámjött a szarás.Fektettem vagy egy méter kábelt.Lefeküdtem aludni.Egyszer csak ott volt a hang:Vigyééééééteeek!

Visszatértek a dzsippók,de ez egy másik történet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.